Unitárius Egyházközség



	A falu Székelyderzs község (Dîrjiu), Romániában, Hargita megye déli részén fekszik Székelyudvarhelytől 20 km-re.

A falu múltja

Pénzes látképe

(Háttérben Erős tető és a Felszegi temető) Fényképezte: Újvárosi Katalin

Kápolna látképe

Fényképezte: Újvárosi Katalin

A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” néven. 1525-ben már Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják.

A hagyomány szerint az ősfalu a mai településtől délnyugatra a Pénzes nevű dűlőben feküdt, amelyet három oldalról hegygerincek védtek. Az egykori falunak temploma is volt, amit ma egy Kápolnának nevezett, csonka gúla alakú földhányás jelez.

A tatárdúlás következtében az egykori falu megsemmisült és a megmaradt lakosok a mai falu Felszeg nevű részén telepedtek meg. A falu áttelepülésével kapcsolatban Jánosfalvi Sándor István a Székelyhoni utazás a két Homoród mellett című könyvében azt írja, hogy a falu szász lakosságának jó része dögvészben elpusztult, a többi pedig elmenekült. A király az üresen maradt falut „donáció által magyar uraknak konferálta”, akik szabad székelyekkel és jobbágyokkal népesítették be. A betelepített szabad székelyek a Felszeg nevű falurészbe, míg a jobbágyok a mostani falu középső részére telepedtek le. Alszeget és Felszeget csak egy patak választotta el egymástól.

Székelyderzs madártávlatból - Fényképezte: Varga Norbert

A falu arisztokrata családjai

címeres sírkő

törökmintás terítő

Unitárius Énekeskönyv

Adománylevél

1848 előtt több arisztokrata családnak volt érdekeltsége Székelyderzsben.

A falu története szorosan a Petky család Derzsi előnevet viselő ágával fonódik össze. A Petkyek már akkor jelen voltak a falu történetében, amikor a templom szentélye épült. Ezt igazolja a szentély boltozatának egyik záróköve, amely az ő címerüket viseli.

A templom bejáratánál egy címeres sírkő Petky Mihály emlékét őrzi, aki 1571-ben Udvarhelyszék főkirálybírája volt. Az ő fia volt az 1612-ben elhunyt Petky János, erdélyi kancellár, aki a Basta seregei által 1605-ben felégetett templomot a saját költéségén javíttatta ki és a toronyba két harangot öntetett. Egy 1607-ben adományozott, arany és ezüst szálakkal varrt törökmintás terítőjét ma is őrzi az egyházközség.

Petky János felesége a szentpáli Kornis családból származó Kornis Kata volt, akinek sírköve jelenleg a dályai templom cintermében várja „hazaérkezését”.

Petky János és Borbála egyik fiának Istvánnak az emlékét őrzi az Unitárius Énekeskönyv 50-es számú éneke 1607-ből. Ekként énekel Istenről: „Fénysugarát hajnalodnak áldón ránk teríted / Arcainkról te törülöd le a verítéket. / Elröppenő sóhajtások szerét számon tartod, / szereteted élő Isten mindétig megtartott.”

A Petky családot rokoni szálak fűzték az Apafiakhoz is. Apafi György felesége Petky Borbála volt. Petky Borbála 1635-ből való adománylevelét, amelyben az egyik bástyát az egyházközségnek, annak alsó részét a mindenkori papnak adományozza a mai napig az egyházközség birtokában van.

Az említett családokon kívül Székelyderzshez kötődött még a Bethlen család, a vargyasi Dániel család, a Báthori család, Sárdi Simon, Buczi Kristóf, Némethi Gergely, Bíró József és Bodor Pál.

Fényképezte: Újvárosi Katalin

A falu jelene

Közigazgatásilag a szomszédos faluval Székelymuzsnával alkot egy községet 1990 február 1-től. Az önkormányzat székhelye Székelyderzsben van. A községnek 9 tanácsosa van, polgármestere Pál Ernő, alpolgármestere Bartos János.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága: 1167 fő, ebből Székelyderzsben 751 fő él, Székelymuzsnán 416 fő. A község nemzetiségi megoszlása: Székelyderzsben él 745 magyar 6 román nemzetiségű. Székelymuzsnán 415 magyar és 1 román nezetiségű él. A község felekezeti megoszlása: Székelyderzsben 663 unitárius, 24 katolikus, 16 református, 8 ortodox, 4 baptista 1 evangélikus. Székelymuzsnában 257 református, 106 unitárius, 30 baptista, 24 katolkus, 7 ortodox.

A szomorú statisztikához még hozzátartozik a település infrastruktúrailag elhanyagolt helyzete. A faluba vezető megyei útszakasz állapota – annak ellenére, hogy a térképek aszfaltot jelölnek – igen ramaty és bár majdnem mindenkinek van hordozható telefonja, egyetlen mobilhálózat sem működik. Világhálós elérhetőség 2006. július 1-től működik a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség, Székelyderzs Község Önkormányzata és az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesületének összefogásával.

Székelyderzs határa hegyes völgyes, sovány talajában a sárga- és feketeagyag van túlsúlyban, ennek következtében termése szegény, a falu lakosságát nem tudta és ma sem tudja eltartani. A megélhetés biztosítására a falusiak építkezéseken dolgoznak, vállalkozásokat nyitnak, állattenyésztéssel foglalkoznak, vagy az állam biztosította szociális juttatásokból élnek.

A székelyderzsiek nagyon jó építkezési szakemberek. Messze földön híresek az itteni kőművesek és ácsok.

Állattenyésztésből főként a szarvasmarha és a juhtenyésztés van túlsúlyban. A község szarvasmarha-állománya 750, a juhállománya 4400.

A TELEPÜLÉSEN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK

Székelyderzs Község Önkormányzata

PalErno

Pál Ernő polgármester

Rendőrség

Rosca Dumitru rendőrfőnök

Székelyderzsi Postahivatal

István Mária postafőnök

Állatorvosi rendelő

Major Richárd állatorvos

adamzsolt

Ádám Zsolt igazgató

Dénes Mária könyvelőnő

János Zsigmond Általános Iskola

Ballok Csilla tanítónő Ballok Katalin tanítónő Zoltáni Hajnal tanárnő

Pál Katalin tanárnő Brók Enikő tanárnő Séra Irén tanárnő

Dénes Lili tanárnő Pál Éva tanárnő
Biás Ákos tanár